A letter from Jul 10, 2023

Üdv. Nem a születésnapomon írom ezt a levelet, nem is pár nappal később. Több mint egy hónap telt el azóta és azt kell hogy mondjam, életem egyik legrosszabb napja volt. Sírtam, zokogtam, és még az öngyilkosság is a fejemben volt. De nem voltam magányos. Előző évben azt írtam, hogy remélem megtalálom a helyem ott kint, hogy tudok tartozni egy körhöz... és ez sikerült, végre találtam embereket akikhez kapcsolódhatok, akik ott voltak amikor ennyire szar volt minden. Velem voltak, és szerettek. Segítettek. De el kellett hagynom őket, nem volt választásom, és most újra ott vagyok ahol voltam tavaly. Csak kicsit szomorúbban, öregebben, és magányosabban. Hogy mi lesz ezután? Nem tudom. Soha életemben nem voltam még ilyen tanácstalan. Nincs jövőképem, tervem, biztonságom. Legtöbbször csak fekszem a földön és próbálok sírni (sikertelenül). Mit akarok mondani? Boldog születésnapot? Vagy legyen szép napod? Remélem jobban érzed magad akkor mint én most? Nem tudom. Az előző levelemben csak szép napot kívántam, és az nem jött össze. Most mit kívánjak neked? Sírd ki magad, ha úgy van. Kívánom neked hogy találj egy olyan intimitást, mint amire most vágyom. Hogy a születésnapodon valakivel érezd azt a közelséget. Ha nincs meg... hát most nekem sincs, szóval azonosulni tudok veled. Nem leszel egyedül ezzel az érzéssel, az biztos. Sajnálom a szomorú hangvételt, azért bízom benne hogy jobb lesz. Boldog születésnapot. Üdv, Ivyona